A Kincsesi bauxitbányászat rövid története
(1941 – 1999)
Az Iszkaszentgyörgy-i Bauxitbányában 1941. április 21.-én kezdődött a folyamatos termelés, a Kincses I külfejtésben. Megalakult az önálló Iszkaszentgyörgy-i Bauxitbánya, majd 1958. január 1-én a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat, amelynek mélyművelésű bányáiban 1959-ig gyakorlatilag kézi erővel történt a termelés. Az 1959-ben kezdődött nagyarányú fejlesztőmunka eredményeként – 30 év alatt – 1989-re alakult ki a modern, világszínvonalon gépesített és termelékeny mélyművelésű bauxitbányászat, amelyben alkalmazták a korszerű technika szinte minden vívmányát, a pneumatikát, a hidraulikát, az irányítástechnikát, számítástechnikát, az automatikát, a lézert, a sugártechnikát, amelyek gyökeresen megváltoztatták a bauxit termelési technológiájának minden fázisát, miközben a munkahelyi teljesítmény az 5-6 t/műszak/fő értékről 34-36 t/műszak/fő értékre növekedett. Ennek a világszínvonalú földalatti bauxitbányászatnak fő jellemzője volt a külszíni diszpécserközpontból irányított termelési technológiai lánc, amelynek segítségével a bauxit emberi kéz érintése nélkül került a földalatti munkahelyekről a külszíni gépkocsitöltő állomásig, majd a MÁV vagonokba, vagy készlettérre. A csúcstermelés 1974-ben volt, amikor 986 ezer tonna bauxit került kitermelésre, 1480 fő maximum vállalati létszámmal.
A nagy társadalmi és gazdasági átalakulás során, 1990. január 1.-én a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatot, amely a magyar bauxittermelés kb. 1/3 részét adta, beolvasztották a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatba. 1991-ben létrejött a Bakonyi Bauxitbánya Kft és 1996. szeptember 1.-vel az egész magyar bauxitbányászat magánkézbe került.
1958 – 1987-ig a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalathoz tartozott még a Gánti Bauxitbánya, valamint 1981 – 1989 között a Fenyőfő I. Bauxitbánya is.
Kincsesbányán volt Magyarország harmadik legnagyobb bauxit előfordulása, ahol 1941 – 1999 között 58 év alatt 22.906.229 tonnát termeltek (93%-át mélyművelésből). E közben Gánton 3.655.876 tonnát, Fenyőfőn pedig 1.889.173 tonnát; összességében tehát 28.451.278 tonna bauxit került kitermelésre a Kincsesi bauxitbányászat irányítása alatt.
A Kincsesi bauxitbányászat 1999. augusztus 6-án délelőtt 10 órakor fejezte be a termelést, amikor a Rákhegy II. – Bitó II. bányaüzem külszíni bunkeréből kitöltötték az utolsó gépkocsi bauxitot.
A Kincsesi bauxitbányászok szívük mélyén, a lelkükben őrzik ennek a hatalmas emberi tevékenységnek az emlékét, és ezt erősíti az emlékhely kialakítása is, amely Kincsesbánya Önkormányzata, az OMBKE Székesfehérvári Csoportja, a Bakonyi Bauxitbánya Kft, a Magyar Alumíniumipari Múzeum, helyi vállalkozások és a Kincsesi bauxitbányászok közreműködésével épült meg 2004. évben.
Kincsesbánya Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól 15 km-re fekvő ipari település. 57 éve önálló település, neve a Kincses-hegy nevéből, és az itt lévő bauxitbányából származik. A településről az első írásos emlékek 1190-1201 körül kelteződtek. 1836-ban napvilágra került néhány gazdag avarkori sírlelet, mely bizo-nyítja, hogy innen származik az avarkori honfoglalók egyik legrégebbi lelete. Kincsesbányának - fiatalabb település révén - jelentősebb műemlékei nincsenek. A község gazdasági élete ma átalakulóban van. A bányászati tevékenység telepü-lésével új vállalkozások, új profilú cégek jelentek meg. Kiemelkedő helyet foglal el a vízkiemelés, a kvarchomok termelés, a gépjárműipari alkatrész kereskedelem, az acélszerke-zeti gyártás és a karbantartási tevékenység.
