KINCSESBÁNYA
BEMUTATKOZIK
Kincsesbánya község Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól 15 km-re fekvő ipari település. Határához tartoznak 1966 óta Felső-Kincses, Rákhegy, Atya major és Tatárhegy, valamint az előzőleg iszkaszentgyörgyi határba eső Kisbittó és Somosmál egy része. A szomszédos települések: Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó és Isztimér (Gúttamási) 5 km-en belül található. Déli és nyugati irányból a Bakony váltakozó szintű nyomvonalai, északról és keletről a Móri-árok, valamint a Fejér megyei Sárrét északi nyúlványai határolják. A település földrajzi centruma a Szeghegy (241 m), és az ezt övező (kisebb-nagyobb dombokra települt) házak. Ez a települési jelleg, váltakozó felszínűvé teszi a többutcás, szórt települést, és egyben különleges természeti szépséget is ad a községnek.
A felszín alatt, a bauxiton kívül, főleg a mészkő jellemző. A felszín alatti rétegekben nemcsak ásványok, hanem jelentős mennyiségű ivóvíz minőségű karsztvízkészlet is található, ami folyamatosan újra képződik, ezért a település és környéke hidrogeológiai övezet. Székesfehérvár és a környék ivóvízellátását innen oldják meg. A felszín alatti vízkészlet másik része termálvíz, amely szintén ivóvíz minőségű, hőmérséklete 30 oC , felszínre hozatala megtörtént. A felszín feletti vízkészlet jelentős részét a Gaja-patak képezi, amelynek ősi ága táplálja a településtől 2 km-re található fehérvárcsurgói víztárolót. Ennek területe a vízborítástól függően 65-150 ha, befogadóképessége 2-5 millió m3. A tároló jelenleg vízgazdálkodási célokat szolgál, északi-északnyugati irányban erdő övezi, amelyen (természetes módon kialakult) ösvények vannak, amit a kirándulók sétáló utakként használnak.
A település az M1-es autópálya győri, illetve komáromi leágazójától 80 km-re, az M7-es autópálya székesfehérvári leágazójától 15 km-re fekszik. Megközelíthető a 8-as, valamint a 81-es főközlekedési utakról az iszkaszentgyörgyi, illetve a mohai leágazónál.